A felsőbb szakaszain
békésen kanyargó Krka folyón úgy ringatózik az apró
Visovac-sziget, mintha az égből pottyant volna oda. Messziről mindössze egy templomtorony bújik ki a zöldellő fák takarásából, de a hajóból kilépve a földi paradicsomban találom magam: körös-körül gyönyörűen rendezett, trópusi növényektől színes kert, a fákon madarak énekelnek, a fűben pompás pávák süttetik magukat a napon. Közel hatszáz éve élnek itt különböző állatok és növények, teljes harmóniában, együtt a ferences szerzetesekkel.
A béke és a hit szigete ez, egy apró Noé bárkája a távolban vadként őrjöngő Krka folyón.
|
Szívesen maradnék itt egy-két hetet, egyáltalán nem hiányozna a mobiltelefon, a tv, a dugók, a zsúfolt üzletek. |